/1908-1984/
Konstrukció, (Perspektíva, reneszánsz, vörös hexagon), 1970-es évek vége
Akril, ceruza, vászon
53x65cm
Hátoldalon:
Igazolom, Korniss Dezső műve Korniss Dezsőné
„Amint a muzsikát, sokszor a piktúrát sem lehet szavakra fordítani – de nem is szükséges. Elég nézni.”
/1980/6. szám Miklós Pál: Korniss Dezső kiállítása/
Korniss 1908-ban született Besztercén. Podolini Volkman szabadiskolájában tanult a Lehel-tér sarkán, ahova nehezen jutott el, villamosjegy híján.
„14 éves koromban egy idősebb barátom ösztönzésére Podolini festőiskolájába iratkoztam az esti tanfolyamra. Mesterem tehetségesnek tart, és két hónap után tandíjmentes leszek. (Úgysem tudnék fizetni.)”
A Gyermekvédő Ligán keresztül 1923-ban Hollandiába, Heder kikötővárosba került, ugyanahhoz a családhoz, ahova nővére is, a súlyos anyagi nehézségek miatt.
„Itt a régi holland mesterek nyomán tovább festek. Megismerkedem Rembrandt, Frans Hals és Vermer van Delf művészetével.”
/Idézetek: Korniss – 1946-os önéletrajzából/
Egy véletlennek köszönhetően, Huszár Vilmossal személyesen is megismerkedik, meghívja műtermébe, ahol belecsöppen a modern művészeti útkeresés örvényébe. A festményeken kívül hatással voltak rá a folyóiratok, katalógusok, reprodukciók. Huszár ekkor már a De Stilj csoport alkotóihoz tartozott, akik a geometrikus modernizmus útján indultak el.
„1923-25 között a Ferenczy-tanítvány Podolini Volkman szabadiskolájában tanul rajzolni, ahová Derkovits, Dési-Huber, Sugár és Trauner is járt. A második hónaptól kezdve tandíjmentes. Közben egy évet Hollandiában tölt: Vermeer és Hals, méginkább Mondrian és Doesburg (akitől Huszár Vilmos műtermében lát reprodukciókat), valamint a De Stijl mozgalom voltak a legfontosabb élmények itt. … 1925-ben kerül a Képzőművészeti Főiskolára… a Csók-osztályra került. De közben fölfedezi Kokoschkát, s Mondrian hatása is egyre erősebb lesz. A főiskolán kerül kapcsolatba nemzedékének nyugateurópai orientációjú tagjaival, először Trauner Sándorral és Kepes Györggyel. … Montázsokat, obzsékat, konstruktív, dadaista és szürrealista munkákat csinálnak. Az újdonságot a Bauhaus kiadványok jelentik és Max Ernst, valamint Malevits szuprematizmusa. … Segítségükre volt, hogy Csók és Vaszary maguk is szembenálltak a hivatalos római iskolával, a novecento totalitásra törekvő, «nemzeti» irányzatával, s az adott körülmények között meglehetősen demokratikus módon tanítottak. … 1929 májusában a Műcsarnoki növendékkiállításon a csoport konstruktív és kubista műveket mutat be. Kornisst néhány hónap múlva fölveszik a KUT-ba s év végén szerepel már a Nemzeti Szalonban, a következő évben pedig a Tamás Galériában. A Műcsarnoki kiállítás kapcsán közben kitör a hivatalos botrány. Egy képviselőházi fölszólaláson a konzervatív művészet fokozottabb támogatását követelik, s egy vezető napilapban államtitkári bejelentés lát napvilágot. … Az absztrakt festészetet hivatalos részről fölszámolják. Hegedűst és Vajdát eltanácsolják a Főiskoláról, Csók és Vaszary rövid idő után megválnak a katedrától, a többiek éppen végeztek, Kornisstól azonban megtagadják a szakiskolai tanári oklevél kiadását.”
/Ungváry Rudolf Korniss Dezső alkotói útja, 1967/20. szám/
1.De Stijl 1917-1931
A fiatalok a hasonló művészeti nézeteik, a beszélgetések, tervezgetések és a közös munka miatt egyre közelebb kerültek egymáshoz. A Mentor könyvkereskedésbe gyakran betértek, ahol olvasták és anyagi lehetőségeikhez mérten, néha meg is vették a Ma-t, 2 x 2-t, a szovjet-orosz avantgárd eredményeiről is itt értesültek. Rodcsenko, Tatlin művészete és Malevits szuprematizmusa is hatottak Kornissra.
Már a tanulóéveik alatt elutasította a politika az új szellemiségű, avantgárd szemléletüket, ami miatt 1928-ban egy újabb művészgeneráció indult meg Nyugat-Európa felé. Kepes György Berlinben Moholy-Nagy Lászlóhoz ment, Veszelszky Béla és Schubert Ernő Bécsbe. Trauner Sándor Párizsba érkezett 1930 nyarán, majd pár hónapra rá követte Vajda Lajos, Korniss Dezső és Hegedűs Béla. Egy jóval nyitottabb, befogadóbb légkörben szívták magukba az avantgárd törekvéseket, de nagy figyelemmel kutatták az egyetemes művészet korai, primitív korszakait is. A honi elutasítás miatt új kapaszkodókat, új utakat kerestek, melyet minden művész máshol talált meg. Vajdát és Kornisst is érdekelték a kezdetek, a törzsi kultúrák ősi, érintetlen művészete. A későbbi korszakokból, Vajdát a szakrális festészet foglalkoztatta, míg Kornisst a középkori klasszikus művészet, szabály- és perspektivikus rendszerei. Vizsgálták a legnagyobb modern, kortárs mesterek Picasso, Matisse, Braque, Mondrian, Léger, Gris útját, a kiindulóponttól a tiltások és meg nem értés rögös útján keresztül, hogyan érkeztek el művészetük progresszív állomására.
2.Juan Gris Üveg és kockás tábla, 1917 körül, National Gallery of Art in Washington, 3.Pablo Picasso ülő nő, 1930
„A háború után festett konstruktív szürrealista képein mindenütt fölismerhetők a népművészeti inspirációk. Kompozíciós szempontból azonban mindinkább a nyugateurópai hagyományokhoz kapcsolódnak, a trecento és Leonardo festészetéhez: az alakzatok már szigorú, kiegyensúlyozott szerkezetben jelennek meg, az egyes színelemek teljesen tiszták, egyneműen csillogók. A Kántálók (1947) geometrizált népi figuráiban a magyar népművészet színvilágának valóságos összefoglalását nyújtja.”
/Ungváry Rudolf: Korniss Dezső alkotói útja, 1967/20. szám/
4.Korniss Dezső Kántálók, 1947, Magántulajdon
Párizsból hazaérkezve, a 30-as évek elején kezdi el gyűjteni a népi motívumokat, melyek első szentendrei korszakát jellemzik. Korniss élénk színekkel kitöltött formái egy történet elemei, melyet a szürrealizmus nyelvén mesél el. A képek konstruktív megjelenése, feszes, szabályokat követő. A kitöltött erős színmezők árnyalatlanok, a plaszticitást eredményező ecsetvonástól mentesek és minden átmenet nélkül, élesen elhatárolódnak egymástól.
A háború sok művész, többek között Korniss Dezső munkásságát is megszakította.
1945 után részt vett az Európai Iskola megszervezésében, mely 1945-48-ig működött és célja a progresszív magyar művészet létrehozása volt, együttműködés a nyugat-európai és a kelet-közép-európai művészvilággal, a külföldi tendenciák hazai befogadása és egy nyitott, aktív képzőművészeti élet létrehozása. Tagjai voltak: Anna Margit, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Bán Béla, Barta Lajos, Bokros Birman Dezső, Egry József, Forgács-Hann Erzsébet, Gadányi Jenő, Korniss Dezső, Lossonczy Tamás, Martyn Ferenc, Márffy Ödön, Schubert Ernő, Szántó Piroska, Vajda Júlia, Vilt Tibor.
„Az Európai Iskola hiánypótló szerepet töltött be a világháború után, a művészszervezetek megszűnésével hirtelen támadt űrben. 1946-1948 között 38 kiállítást rendeztek, izgalmas kiadványokat jelentettek meg, tárlatvezetéseket, előadássorozatokat szerveztek. 1946-ban Kállai Ernő vezetésével kiváltak az Európai Iskolából az Elvont művészet magyarországi csoportjába tömörülő nonfiguratív alkotók többek között Gyarmathy Tihamér (1915), Lossonczy Tamás (1905), Martyn Ferenc. Azonban a két csoport továbbra is baráti kapcsolatban maradt.”
/Magyar művészet 1945 és 1960 között – A fordulat évei, 1945-1949, A Dunánál / Magyarok a 20. században (1918-2000): Encyclopaedia Humana Hungarica 09./
1950-es években a szigorúan tiltott kategóriába sorolják Kornisst, mivel a szocialista realizmus az egyetlen elviselt művészeti irányzat, ezért belső emigrációba vonul. A magyar kultúrában a következő évtizedben már néhány területen tapasztalhatók az oldódás jelei és a cenzúra tűrőképessége is nagyobb. Küzdőszelleme talán nehezebb sorsa miatt, megingathatatlanná tette avantgárd, modern törekvéseiben.
„Az összes technikai, formai eszközzel egyidejűleg azt az egyedülállóan tiszta, egzakt megfogalmazást, azt az igényességet, amely egyedül a sajátja. Volt idő, amikor rajta kívül nem akadt festő Magyarországon, aki egy egységes piros felületet fel tudott hordani a vászonra. Korniss úgy tudott felrakni színt, ahogy később Bak Imre, Nádler, Hencze. Ahogy vágytunk rá. A hard-edge, a formák éles és tiszta elhatárolása a hatvanas évek egyik legerősebb felfedezése volt az egyetemes művészetben. Korniss Tücsöklakodalmán a hard-edge jelen van 1948-ban. Ha Kornisst egyetlen szóval jellemezhetném, akkor ez a szó a szilárdság.”
/Művészet, 1974 (15. évfolyam, 1-12. szám) | Csiky Tibor/
5.Korniss Dezső Tücsöklakodalom, Ferenczy Múzeum, Szentendre
Csiky Tibor az idézetben kijelenti, hogy Korniss 1948-as Tücsöklakodalom képén már megjelenik a hard-edge. Ebben igaza van, a képi megjelenítést nézve, viszont szimbolikus és allegorikus tartalmi jelentése van a képnek, nemcsak sík színfelületeket látunk éles vonalakkal elválasztva, hanem házat, bogarakat, táncolni látszó figurákat. A kép a magyar avantgárd egyik kiemelkedő alkotása.
A kultúrpolitika által tiltott kategóriába sorolt Korniss, műterme magányában is talál új inspirációkat, melyek hatására különleges, az egész magyar művészetet meghatározó festményeket alkot. Az „elzárt” szóval illetett 50-es években festi, csurgatja kalligrafikus képeit, mely egy új absztrakció. Korniss kísérleteiről Jackson Pollock akciófestészete jut eszünkbe.
6.Korniss Dezső Kis kalligráfia, 1950-es évek
Tisztaság és áttekinthetőség
„A hard-edge (szó szerint: kemény él) az 50-es évek végén, a 60-as évek elején kialakuló amerikai eredetű festészeti irányzat, amely az absztrakt expresszionizmussal polemizálva elutasítja a festői jelírás közvetlenségét, spontaneitását, tagadja a véletlenszerű művészeti jelentőségét és ellensége mindannak, ami titokzatos vagy homályos. A mozgalomhoz tartozó festőkre jellemző, hogy egyszerű, általában mértanias formákat használnak, körvonalaik abban az értelemben “kemények”, hogy kontrasztosak (innen az elnevezés), színeik pedig erősek és egyöntetűek. A képi világból száműznek minden tárgyias vonatkozást, vagyis a “valóság bonyodalmaival” szemben egyfajta tudatos rendet és egyensúlyt képviselnek. Megszabadulva a tartalmi közléstől és a pszichikai önkifejezés programjától, a ~ festészet semmi olyanra nem utal, ami nem önmagát jelenti, vagyis a kép “közlendője” egyértelműen saját szerkezetére és ritkább esetben anyagiságára vonatkozik. Az akrilfesték használata, a tubusból keverés nélkül kikerülő színek, a festéket csíkban felvivő hengerek és a világos vonalak adnak számot arról a technikáról, amelynek legfontosabb célja a tisztaság és az áttekinthetőség.”
/hard-edge – artportal/
7.Korniss Dezső Konstrukció, (Perspektíva, reneszánsz, vörös hexagon), 1970-es évek vége
A 70-es években, Amerikában és Nyugat-Európában is a legprogresszívebb neoavantgárd irányzatok hódítanak, így a magyar kultúrpolitika is rájön, hogy nem lehet tovább tiltani a nonfiguratív és az absztrakt képi ábrázolásokat.
Folyamatosan kereste az új kifejezési formákat, megjelenik a Kornissra jellemző, szabadkezű hard edge technika. Konstrukció (Perspektíva, reneszánsz, vörös hexagon) című képén Korniss nem használ ragasztószalagot vagy maszkolószalagot a kép technikai felépítéséhez, a színsíkok elválasztásához, hanem saját kézzel, nagy pontossággal és végtelen türelemmel festi be a képsíkokat, jelen esetben a sárga színű égboltot. Az alatta lévő sík fehér felület a Föld, melyen kirajzolódik a háromszög, szaggatott vonallal, míg ennek az alapja egy trapéz.
A trapéz olyan négyszög, aminek van két egymással párhuzamos oldala. Az átlói azonos arányban metszik egymást, és ez az arány megegyezik az alapok arányával. A piros hatszög kiemelkedik a háromszög, trapéz és átlók mellett, központi, de nem a kép központjában lévő elemként. Átlóiban, a három egyenes vonal keresztmetszetében van egy halványan megfestett nyugvópont.
Szabály- és perspektíva rendszerei a reneszánsz mesterek főműveinek alapjai. Hegyi Lóránd, művészettörténész, a művész monográfusának emlékei szerint, a képet egy itáliai perspektíva tanulmány ihlette. Kornisst, ahogy már említettük, a „középkori klasszikus művészet, szabály- és perspektivikus rendszerei” már a 30-as években is foglalkoztatták.
8.Raffaello Az athéni iskola, 9.Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora
Korniss elérkezett művészetének egy olyan magas pontjára, melyben szűkszavúságával, higgadtságával, kimértségével és merészen alkalmazott sík felületeivel és fegyelmezett szerkesztésével egyénivé teszi a képi megoldást.
10.Korniss Dezső Horizontális- vertikális X, 1976, Magántulajdon
„A szegénység és a feszes, pihenést, elengedettséget ritkán engedő, szívósan küszködő életmód, melyben gyerekkorától mozgott, egész szemléletét megtisztítja mindattól, amit szépelgésnek, finomkodásnak, szentimentalizmusnak neveznek . Érzékeny alkat, de érzékenysége nem szentimentális, a színekben rejlő belső ritmus és gazdagság, a szigorúan szervezett egyensúlyrendszerekre épülő tiszta dekorativitás, a konstrukcióban – mint konkrét vizuális rendszerben – rejlő, kizárólag az érzéki-vizuális közegben megformálódó jelentések iránti érzékenység az ő „festői érzékenysége.”
/Hegyi Lóránd Korniss Dezső első alkotói korszaka 1923 -1933. Ars Hungarica, 1976. 4. évf. 1. sz./
A neoavantgárd csoport, Bak Imre, Keserü Ilona, Nádler István és Hencze Tamás – Kassák példája és Korniss nyomán – új stílust valósítottak meg.
11.Az első Iparterv-kiállítás
Irodalom:
Művészet, 1974 (15. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár CSIKY TIBOR
Ars Hungarica, 1976 (4.évf. 1.sz.) (epa.hu)
Magyar művészet 1945 és 1960 között – A fordulat évei, 1945-1949, A Dunánál / Magyarok a 20. században (1918-2000): Encyclopaedia Humana Hungarica 09.
Ars Hungarica, 1976 (4. évf.1.sz.) (epa.hu) Hegyi Lóránd KORNISS DEZSŐ ELSŐ ALKOTÓI KORSZAKA 1923 -1933
hard-edge – artportal.hu
Miklós Pál: Korniss Dezső kiállítása Kritika 9. (1980) |/1980/6. szám Arcanum Digitális Tudománytár
Korniss Dezső: Tücsöklakodalom (oszk.hu) SZSZK
Hegyi Lóránd KORNISS DEZSŐ ELSŐ ALKOTÓI KORSZAKA 1923 -1933. 90.oldal
UNGVÁRY RUDOLF: Korniss Dezső alkotói útja, 1967/20. szám
kultura.hu/neoavantgard-hetvenes-evek
Fotók:
1.De Stijl (1966) 1917 1931 | Arcanum Digitális Tudománytár – Magyar kiállítási, művészeti katalógusok a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből De Stijl (1966)
2.Juan Gris, Üveg és kockás tábla körülbelül 1917, NGA 166491 – Juan Gris – Wikipedia – Üveg és kockás tábla, 1917 körül, National Gallery of Art in Washington, D.C.
3.Pablo Picasso ülő nő,1930 – hu.pinterest.com/pin/534169205799760140
4.Korniss Dezső Kántálók (1947) – Képzőművészet Magyarországon – Képnéző (hung-art.hu)
5.Tücsöklakodalom, Ferenczy Múzeum, Szentendre nagykep.jpg (827×325) (oszk.hu)
6.Korniss Dezső: Kis kalligráfia, 1950-es évek Korniss Dezső csorgatásos festészete (artpool.hu)
7.Korniss Dezső: Konstrukció (Perspektíva, reneszánsz, vörös hexagon), 1970-es évek vége
8.Raffaello Az athéni iskola – Raffaello Az athéni iskola wikiwand
9.Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora – Az utolsó vacsora (da Vinci-festmény) – Wikipédia (wikipedia.org)
10.Korniss Dezső Horizontális- vertikális X, 1976, Magántulajdon
11.Az első Iparterv-kiállítás Forrás: Artpool
