/1945/
Rózsaszín elemek 1967-68
Olaj, vászon
85x85cm
Jelezve jobbra lent: Gyulai L.
Rejtőzködő életmű, remekművekkel
Gyulai Lajos 1945. április 28-án született, néhány nappal a II. Világháború vége után.
Mivel nagyon szeretett rajzolni és érdekelte a képzőművészet, édesapja 13 éves korában beíratta a Debreceni Szabadiskolába. Mesterei Menyhárt József és Veress Géza voltak.
1.Menyhárt József, 2.Veress Géza
1946. március 31-én a debreceni képzőművészek, dr. Asztalos Sándor művészettörténész javaslata alapján, megalapították helyi csoportjukat, az országos szervezet képzőművészeti szakosztályának vidéki egységeként. Az iskola valójában 1947. május 5-én nyitotta meg kapuit „Debrecen Szabadművelődési Felügyelői Hivatalának Képzőművészeti Szabadiskolája” néven. A tantárgyak között megtalálható volt az alakrajz, grafikai eljárások, festéstechnikai eljárások, művészettörténet és művelődéstörténeti szemináriumok.
3.A művésztelep első helyszíne, 1964
„Az 1947-ben létrehozott első debreceni Képzőművészeti Szabadiskola (1969-től Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör és Szabadiskola) kezdettől legfőbb feladatának tekintette a régió vizuális kultúra területén tapasztalható hiányainak csökkentését / megszüntetését és a képzőművészet ún. „szabadművelődés” keretei között történő oktatását, népszerűsítését.
… „A szabadművelődés a kulturális demokrácia első kísérleti megvalósítója volt hazánkban, így Debrecenben is. 1944 és 1948 között városunkban legalább 37 művelődéssel (is) foglalkozó egyesület működött: műkedvelő csoportok, művészeti baráti körök, olvasókörök, politikai-társadalmi csoportosulások és tudományos társaságok. Évente négy-öt tárlat rendezésével terjesztették, népszerűsítették a képzőművészeti kultúrát. Országos színvonalra emelkedett… /Tamusné Molnár Viktória/
1954-1962 között szaktanárok: Veress Géza, Nagy Ferenc, Menyhárt József, Félegyházi László, Berky Nándor.”
/Vállalható hagyomány – KULTer.hu /
A kiemelkedő tehetségeknek a Szabadiskola segítette, egyengette művészeti útját. A képzőművészeti intézményben a megalakulás után röviddel, a tanfolyam jelleget, állandó oktatási és képzési lehetőség váltotta fel. Az iskola felvette a Medgyessy Ferenc nevet 1969. február 7-én.
Bíró Lajos, a szabadiskola vezető szaktanára, a fiatal tehetséges festőt meghívta a Hajdúsági Művésztelepre. Itt Gyulai az „alföldi iskola” hagyományaira épülő expresszív, erőteljes kolorista munkákkal kísérletezett.
Gyulai Lajos később felvételizett a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahova nem vették fel, de ez nem akadályozta meg abban, hogy létrehozza modern életművét. Autodidakta művészként folytatta, s olyan kitűnő mesterek karolták fel, mint Barcsay Jenő és Hincz Gyula, mindkét mesterrel jó kapcsolatot alakított ki. Művészetére még Gyarmathy Tihamér mikro- és makrokozmosz festményei gyakoroltak hatást.
4.Barcsay Jenő festőművész a műtermében, Benczúr utca 2., 1960
Barcsayt amellett, hogy festőművész volt, grafikusművészként, tervezőgrafikusként, egyetemi oktatóként, művészpedagógusként, tanárként és íróként is jegyezték. Talán pedagógusi vénája miatt is találta meg a közös hangnemet a fiatalabb generációval, így Gyulaival is, akinek modern, progresszív művészetében meglátta a tehetséget. A fiatal festő többször járt mestere műtermében.
5.Barcsay Jenő Szentendrei udvar este, 1961, 6.Barcsay Jenő Festőállvány, 1960-as évek eleje
Barcsay Jenő Szentendrei udvar este című, 1961-es festménye egy épületet és udvarrészletet ábrázol különös kivágásban. A kép a „mozaik korszakának” egyik előfutára, meleg színekkel felosztja a képteret, a fekete kontúrvonalakkal körbevett színeknek története, jelentése, funkciója van, egy ablakot, egy lépcsőt, egy falsík részletet jelentenek. A festőállványokat ábrázoló képein is a tárgyi jelentés már kezd elhanyagolható lenni, a néző egyre jobban figyeli az egymás mellett lévő fekete kontúrvonallal körbevett színsíkokat.
7.Gyulai Lajos Kohán György emlékére I., 1966, Magántulajdon, 8.Gyulai Lajos Kohán György emlékére II., 1966, Magántulajdon
Gyulai leredukálja 1966-os képeinek tárgyi mivoltát és egymás melletti színsíkokra bontja. Letisztult művészetében a ballance-ot az adja, hogy a kép alsó és felső részén is sötét színek uralkodnak /zöld, fekete, barna/, a tetején is, egy különbséggel, de a kék a nézőkben nem vált ki megrökönyödést, az égbolt színe miatt. A központi részen, mindkét képnél világos és élénk szín, azaz fehér és piros szín van. A sötét és világos színek elhelyezkedésén kívül a másik fontos térépítési technika, hogy a központban vannak négyzetek és téglalapok, míg kifelé haladva „L” formában ölelik át őket a térelemek.
9.Kohán György festőművész (1910-1966)
Gyulai Lajos 1966-os festményeivel Kohán Györgynek állít emléket. Az 56 évig élt festőművész munkásságára inkább halála után kezdtek felfigyelni. 1950-es években tiltólistán volt, de ahogy a modern művészeti stílusokat lassan-lassan kezdte megemészteni Magyarország, úgy idővel kapott műtermet, kiállítási lehetőséget majd megkapta a Tornyai plakettet (1959), Munkácsy Mihály-díjat (1960), (1964) és a Kossuth-díjat is (1966).
1967-69-es festményei
Gyulai 1967-69-ben készült festményeit nézve, rögtön az Iparterv-csoport neve jut eszünkbe. Az 1968 és 1969 között működött magyar neoavantgárd képzőművészeti csoportot, 11 fiatal magyar művész hozta létre.
10.IPARTERV-csoport neoavantgard képzőművészek kiállításai Sinkovits Péter művészettörténész rendezte. 1968 december 12., II. 1969 október 24. – Bak Imre, Frey Krisztián, Baranyai András, Hencze Tamás, Jovánovics György, Keserü Ilona, Konkoly Gyula, Lakner László, Major János, Nádler István, Méhes László, Siskov Lumill, Tót Endre, Szentjóby Tamás, Erdély Miklós, Pálfalusi Attila
A geometrikus új absztrakció, tiszta színeivel, síkba zárt képfelületeivel már megjelent Gyulai képein 1967-től. Színei megélénkültek, játszott a formákkal, síkokkal, művészete felszabadult.
A következő négy képet az Iparterv csoport megalakulása előtt festette. Gyulai ismerte a csoport munkásságát, de nem tartozott közéjük.
11.Gyulai Lajos Diagonális ütköztetés 1967, 12.Gyulai Lajos Vonzások I./Sík kapcsolatok/,1967
13.Gyulai Lajos Vonzások II., /Sík kapcsolatok/, 1967, 14.Gyulai Lajos Rózsaszín elemek 1967-68
Gyulai Lajos Rózsaszín elemek 1967-68
Gyulai 1967-68-ban készült Rózsaszín elemek című alkotása, egyike a geometrikus új absztrakció stílusában festett korai képeinek. A festőművész elmondása szerint a színes képsíkok elválasztásához nem használt ragasztószalagot, nem maszkolta képeit, a nagy elődöket Kornisst követve. Amerikában az 1950-60-as években alakult ki a hard-edge festészeti irányzat, mely egyfajta tudatos rendet és egyensúlyt képviselt. Elutasítottak minden tárgyi vonatkozást, általában mértani formákat használtak, élesen elválasztva a színeket egymástól.
15.Gyulai Lajos Rózsaszín elemek 1967-68
Gyulai Lajosnak 1976-ban kiállítása volt az Eötvös Galériában, illetve 1977-ben a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Kollégiumában, Budapesten Győri Lászlóval.
16.A kiállítás meghívója, Gyulai Lajos fotójával
1990-ben a Hommage à Barcsay /Barcsay Gyűjtemény/, Szentendrén megrendezett csoportos kiállításon is részt vett.
Forrás:
Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör és Szabadiskola – Debreceni Értéktár (debreceniertektar.hu)
Vállalható hagyomány – KULTer.hu
Kohán György festőművész Kohán György – Gyulai Wiki (mjvk.hu)
Lázár Imre – Nyakas Miklós: A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep húsz éve 1964-1983 / Hajdúsági Közlemények 12. (Hajdúböszörmény, 1983)
Fotók:
1.Menyhárt József – Vállalható hagyomány – KULTer.hu
2.Veress Géza – Vállalható hagyomány – KULTer.hu
3.A művésztelep első helyszíne, 1964 – Lázár Imre – Nyakas Miklós: A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep húsz éve 1964-1983 / Hajdúsági Közlemények 12. (Hajdúböszörmény, 1983)
4.Benczúr utca 2., Barcsay Jenő festőművész a műtermében, 1960 –
Fortepan – ADOMÁNYOZÓ Kotnyek Antal
5.Barcsay Jenő Szentendrei udvar este, 1961 – mutargy.com
6.Barcsay Jenő Festőállvány, 1960-as évek eleje – Artmagazin ›
7.Gyulai Lajos Kohán György emlékére I., 1966, Magántulajdon
8.Gyulai Lajos Kohán György emlékére II., 1966, Magántulajdon
9.Kohán György (1910-1966) – Kohán György – Gyulai Wiki (mjvk.hu)
10.IPARTERV-csoport neoavantgard képzőművészek kiállításai Sinkovits Péter művészettörténész rendezi. 1968 december 12., II. 1969 október 24. – Bak Imre, Frey Krisztián, Baranyai András, Hencze Tamás, Jovánovics György, Keserü Ilona, Konkoly Gyula, Lakner László, Major János, Nádler István, Méhes László, Siskov Lumill, Tót Endre, Szentjóby Tamás, Erdély Miklós, Pálfalusi Attila – Ipari Épülettervező Vállalat azaz az IPARTERV Haba Péter, Dr. Simon Mariann, Masznyik Csaba Vámos Dominikátó – PDF Free Download (docplayer.hu)
11.Gyulai Lajos Diagonális ütköztetés 1967, Magántulajdon
12.Gyulai Lajos Vonzások I. /Sík kapcsolatok/, 1967, Magántulajdon
13.Gyulai Lajos Vonzások II. /Sík kapcsolatok/,1967, Magántulajdon
14.Gyulai Lajos Rózsaszín elemek 1967-68
15.Gyulai Lajos Rózsaszín elemek 1967-68
16.A kiállítás meghívója, Gyulai Lajos fotójával – Győri László szobrászművész, Gyulai Lajos festőművész kiállítása (Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Budapest, 1977) | Arcanum Digitális Tudománytár
